Online adás ↓  
 
 
FŐOLDAL      HÍREK      MŰSORAINK      TOP 40      MÉDIATÁR      KÉPEK      KAPCSOLAT      RO
 
› Főoldal
› Aktuális
› Itthon
› Belföld
› Világ
› Sport
› Program
› Közérdek
› Színes
› Zene
 
 
 
 
 
   
   
   
Március 25-e Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
24-03-2015 23:07
Március 25-e Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
Március 25-én a a római-katolikus egyház Jézus fogantatását ünnepli. Amikor Jézus születése napjának megünneplését december 25-re tették, kilenc hónapot számítottak visszafelé, s így rögzítették az ünnep időpontját erre a napra, amelyet már 624 óta e napon tart az egyház.

Gyümölcsoltó Boldogasszony a legszélesebb értelemben vett termékenység ünnepe. Keresztény ünnep, de a gyökerei igen messzire nyúlnak. Ősi hitvilágunkban tetten érhető az istenanya, akinek neve Boldogasszony vagy Boldoganya és gabonával, gyümölccsel ábrázolják. A székelyek és a csángók Babba Máriához fohászkodnak, akinek lába alatt a hold és feje felett a tizenkét csillagból álló koszorú található. Babba Máriát a Holdban látják, a teliholdat is Babba Máriának nevezik.

A hiedelem szerint termékenységnap
A termékenység hiedelmei lengték körül e napot: gyermekáldásért ekkor lehetett sikerrel fohászkodni. Eszerint az a gyermekre vágyó asszony, aki Gyümölcsoltó Boldogasszony napján óránként imádkozik, élete párjának közreműködésével biztosan teherbe esik.
Érdekes azonban, hogy az asszonyok éppen ezzel ellenkezőleg az eddigi termékenység megszűnését hitték elérni, ha férjüket erre az éjszakára a pajtába küldték aludni – minden bizonnyal e nap mágikus ereje rejlik e szokás mögött, amikor az év többi napjához képest könnyű foganni.

Petrás Mária - Babba Mária

Kezdődhet a fák oltása
Az ünnep magyar elnevezése onnan ered, hogy a fák oltását ez idő tájt szokták végezni. Általános szokás volt, hogy ezen a napon kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust.
A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle.
Csíkszentsimon, Csíkcsicsó, Csíkjenőfalva, Ajnád székelysége a mostanában oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot köt. A csíkszentmártoniak most, az ünnepen szedik az oltóágakat. Nemesbükön a szőlő négy sarkában megmetszik a tőkéket, hogy jó termés legyen. A tápiógyörgyei gazda ezen a napon kimegy a kertbe és a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelöli meg. Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák. A kiszomboriak ezen a napon gyümölcsfáikról lemetszett gallyacskákat tüzelnek el. Úgy vélik, hogy ezzel megakadályozzák a termés elférgesedését.
Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha letörne az ága, féltek, hogy abból szerencsétlenség származik.
Más hiedelmek is előfordulnak a fákkal kapcsolatban, amik csak erre a napra érvényesek. Ha olyan fa van a kertben, amelyik nem terem, azt is termővé lehet tenni, méghozzá a fa megfenyegetésével. A moldvai csángók ezen a napon megfenyegették a terméketlen fákat, hogy kivágják. Azt mondták a terméketlen fának, hogy ki fogják vágni a haszontalanság miatt. Fűrésszel a kézben kellett megfenyegetni ezen a napon. Állítólag ez az eljárás bő termést eredményezett. Néhol ezen a napon vetették el a paradicsommagvakat.
A méhészek a röplyukakhoz is állítanak gallyakat, hogy fáikról a méhek majd jól mézeljenek. Bazin szlovák népe e napon szalmakoszorúval övezi a gyümölcsfák törzsét, hogy majd bőven teremjenek. A szőlőkben éjszaka gonoszűző célzattal tüzet gyújtanak.

Gyümölcsfák szemzése

„Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője”
Gyimesben, úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor hideg tavasz várható. Az Ipoly menti falvakból származik a következő regula ismert: „Gyümölcsoltó hidege, téli hónapnak megölője.” A békákat is figyelik: ha ezen a napon megszólalnak, úgy vélik, még negyven napig hideg lesz.
Csíkmenasági hiedelem szerint jó jel, ha Gyümölcsoltókor már nincs hó a vetéseken. A Csíkszentmártoniak úgy tartják, hogy ahány nappal szólal meg ünnep előtt a pacsirta, utána még annyi nappal elhallgat.
Az erdélyi románok ünneplése tele van tilalmakkal. A tehenet nem viszik bikához, a mai tojások elzápulnak. Ellenben a jószágokat mind kihajtják a mezőre, a gyümölcsösben tüzet gyújtanak, a fákat pedig megtömjénezik. (Bálint Sándor „Ünnepi kalendárium” – Katolikus Lexikon)

 
Médiaajánlat | Archívum | Kapcsolat | Sajto.ro
© Copyright Bexmon™ Marketing  |  Webdesign & programming by: Pagelex™  |  Host by: BexHost.com