Online adás ↓  
 
 
FŐOLDAL      HÍREK      MŰSORAINK      TOP 40      MÉDIATÁR      KÉPEK      KAPCSOLAT      RO
 
› Főoldal
› Aktuális
› Itthon
› Belföld
› Világ
› Sport
› Program
› Közérdek
› Színes
› Zene
 
 
 
 
 
   
   
   
A születés könyvét mutatták be a Vigadóban
11-03-2015 11:00
A születés könyvét mutatták be a Vigadóban

A Székely Kalendárium meghívására hétfőn délután a kézdivásárhelyi Vigadó emeleti kiállítótermében mutatta be a születés könyvének is nevezhető nagysikerű monográfiáját Dr. Balázs Lajos, az Sapientia Erdélyi Magyar tudományegyetem professzora. A székely néprajz kiváló kutatójának köszönhetően a hallgatóság a paraszti kultúra születéssel kapcsolatos szokásvilágába pillanthatott bele.

A szakember munkásságát Deák Ferenc magyartanár méltatta, kiemelve, hogy a kötet szerzője negyven éve kutatja egyetlen közösség, Csíkszentdmokos népének az emberi sorsfordulókhoz, a születéshez, párválasztáshoz, nemiséghez és a halálhoz kapcsolatos kultúráját.

A „Sorsfordulások rítusai a székely-magyaroknál” címmel megjelenő sorozat első részében, a „Szeretet fogott el a gyermek iránt” című könyvben sajátos életsorsokon keresztül mutatja be azt a folyamatot, amely a fogamzás és anyává válás állapotától az ember családi, társadalmi, vallási beavatásáig.


Ősi tudás


A kutató többször is kiemelte, hogy a közösségbe való szerveződés kényszere és az ember fejlődése egy ősi tudást hozott létre, ennek része az a bizonyosság is, hogy a fennmaradás garanciája a gyermekszülés, a világra hozás. A régi emberek még tudták, hogy az égi és földi békének harmóniában kell lennie és ezt valamikor az életük minden mozzanatában követték.
„Évszázadokat megértünk ezzel a kultúrával. Igazából az orvostudomány csak a XX. század második felében dobbantott nagyot, ami a születés kérdését illeti. Addig ezzel a látszatra primitív, de nagyon mély gondolatokat hordozó, távlati érdekeket szolgáló kultúrával hozták, neveltek gyermeket a világra. Felfedezték azt, hogy a magzat az anya öt érzékszervén keresztül állandó kapcsolatban él a környezetével. Következésképpen gondoskodni kellett arról, hogy a magzat ne sérüljön és hogy megszülessen Isten dicsőségére s az emberek örömére.” – mondta el rádiónknak a néprajzos kutató.

Az előadást vetített képek és a gyűjtések során rögzített hanganyagok tették rendkívül érzékletessé, a néprajzkutató által rögzített felvételen egy csíkszentdomokosi asszony beszéli el, hogyan vállalt egy rendkívüli nehéz esetet, addig nem sejtett ősi tudását felszínre hozva, vezetett le egy szülést orvosi segítség nélkül.

A népi kultúrának nagyon sok eleme kihull a modern ember életéből, de nagyon sok terméke megmarad, főleg azok, melyek az emberi élet sorsfordulóihoz kötődnek, mert ezek olyan momentumok, amelyek az ember méltóságát és nagyszerűségét fogalmazzák meg.


„Egy kell az apának, egy az anyának, egy a hazának, egy a halálnak”

Balázs Lajos professzor kutatásaiból kiindulva a négygyermekes családmodell mellett teszi le voksát. „Egy kell az apának, egy az anyának, egy a hazának, egy a halálnak” – idézte a Székelyföldön valamikor jól ismert mondást.

Véleménye szerint a hazának ma is szüksége van jó tanítóra, tanárra, papra, orvosra, mérnökre, tudósra, alkotóművészre, államférfiúra, politikusra, kitűnő szakmunkásra van szüksége. Hogy azzá váljon, az „arra való gyermek”-nek, ifjúnak el kell mennie otthonról, a családon túl mutató küldetést kell vállaljon.

Missziója: más közösséggel, éppen távoli rokonsággal kapcsolatteremtés, árucsere lebonyolítása, vagyonszerzés, anyagi gyarapodás, tudás- és tapasztalatszerzés, házasságkötés, és végül visszatérés oda, ahonnan elindult, ahol mindezek hasznosíthatók, gyümölcsöztethetők. (Kertész Tibor)

 
Médiaajánlat | Archívum | Kapcsolat | Sajto.ro
Webdesign & programming by: Pagelex™  |  Host by: BexHost.com