Március 6-ig kell összegezzék az iskolák hogy hány diák szeretne hittanórára járni. A vallásóra továbbra is a kerettanterv része, de a szülÅ‘knek kérvényezniük kell az iskolák titkárságán. Amennyiben ezt nem teszik meg a diákok márciustól nem járhatnak vallásórára.
Az alkotmánybíróság döntése alapján született törvénymódosítással az egyházak képviselÅ‘i nem értenek egyet, véleményük szerint a vallásoktatás révén a gyerekek olyan ismeretekre tesznek szert, amelyekre más tanórákon nincs lehetÅ‘ségük, ugyanakkor közösségépítÅ‘ szerepe is van, az osztályt erÅ‘sebbé teszi, közösséggé kovácsolja. Emellett a vallásórákon olyan gyerekeket is sikerül elérni, akiket szüleik nem visznek az egyházakhoz vallásoktatásra, olyan dolgokról tudnak beszélni velük, amelyekrÅ‘l otthon, a családban sem esik szó.
„Ide kívánkozik Szent Ágoston másfél évezreddel ezelÅ‘tti buzdítása, mely – az adott körülmények közt – fölöttébb idÅ‘szerű, s melynek értelme, hogy neveljük gyermekeinket Istennek, mert akkor magunknak neveljük!” – írja a múlt hét végén közzétett körlevelében Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római-Katolikus FÅ‘egyházmegye érseke.
A hitoktatók abban bíznak, hogy ha az elmúlt években sikerült motiválni a gyerekeket, akkor továbbra is választani fogják a hittanórákat. Véleményük szerint az új helyzet eddigi munkájuk eredményét is tesztelni fogja, hogy mennyire tudták a gyerekekkel mostanáig megszerettetni az általuk tanított tárgyat.
A tanintézetek is kivitelezhetetlennek tartják a jogszabály gyakorlatba ültetését tanév közben, mert a vallásórákat csoportban tartják, évfolyamonként az azonos vallásúak ugyanabba a csoportba járnak.
Az új szabályozás ugzanakkor sok kérdést vet fel, nem egyértelmű például, hogy már a második félévtÅ‘l, vagy szeptembertÅ‘l számít választhatónak a vallásóra, ahogy az sem, hogy meddig érvényes a szülÅ‘k által aláírt kérvény. (Kertész Tibor)
